A magánszféra védelme valamennyi állampolgárt megillet, ugyanakkor minden esetben fontosabb a biztonság, amelyet az államnak kell garantálnia lakosai számára. Az új egységes európai adatvédelmi rendelet várhatóan közös nevezőre hozza majd ennek a két célnak a teljesülését – mutatott rá a szakértő.
Mint azt elmondta, amíg az önkéntes adatkezeléseknél a magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, kinek adják ki személyes adataikat, addig vannak olyan esetek, amikor az állam kötelezően elrendeli bizonyos adatok rendelkezésre bocsátását. „Bár a jogalkotó ezen esetben pontosan meghatározza az adatok kezelésének célját és idejét, mindenkinek joga van arra, hogy információt kérjen arra vonatkozóan, kinél, hol és milyen esetekben használják személyes adatait.”
A magánszféra és a biztonság tehát egyrészt közös célt szolgál és összefonódik, másrészt viszont ellentét is fellelhető közöttük. „Alapjogunk a magánszférához fűződő jog, amelynek egy részéről minden egyes biztonságot garantáló intézkedésnél lemondunk” – mutatott rá Révész Balázs. Hozzátette: éppen ezért az államnak minden egyes biztonságot bevezető intézkedésnél mérlegelnie kell az adott intézkedés szükségességét és arányosságát.
Éppen ezért a két jog és érdek között az egyensúly megteremtése a cél. Ebben segíthet a jövő év májusában életbe lépő új egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR), amely többek között előírja az adatvédelmi incidens bejelentésének kötelezettségét, valamint bevezeti a felejtéshez való jogot. Ennek lényege, hogy a korábban az online felületeken közzétett tartalmakat a magánszemély később töröltetheti a szolgáltatóval, ezáltal azok a keresőmotorok segítségével sem lesznek elérhetőek. Révész Balázs ugyanakkor hozzátette: mindez nem vonatkozik a közszereplőkre.
