Négy százalékról 4,2 százalékra emelte a GKI az idei GDP-prognózisát. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kedi sajtótájékoztatóján elmondta: úgy véli, az ennél kissé gyorsabb növekedésnek nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. Jővőre pedig 3,2 százalékos növekedést várnak, akkor viszont az ennél kisebb ütem a valószínűbb, mint a nagyobb – fogalmazott az elnök.
Elmondta: az inflációs prognózis nem változott, három százalékos inflációt vár az idei évre a GKI, de míg korábban a három százaléknál kisebb pénzromlási ütem tűnt a valószínűbbnek, kétirányú az eltérés esélye, egyebek mellett a forint gyengülése miatt, kiegyenlítetté vált. Vértes András közölte: 2019-re a GKI 3,5 százalékos inflációt prognosztizál, ez a világpiaci olajárak újabb emelkedése, a béremeléseknek az árakban való erősebb megjelenése, illetve a jegybanki szigorítás halogatása esetén még magasabb is lehet.
Csúcsponton
Vértes András kiemelte: a magyar gazdaság 2018 második negyedévében 4,8 százalékkal bővült, ekkora negyedéves ütemre 2005 óta nem volt példa. A magyar gazdaság növekedési dinamikája az Európai Unió (EU) által is használt módszertan szerint kétszerese az EU átlagának. Ez a csúcspont, a növekedés lassulni fog – emelte ki a GKI elnöke.
Jelezte: az uniós pénzügyi átutalások megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése az idei év hátralevő időszakában várhatóan fékeződik, és a külső konjunktúrában is enyhe romlás várható. Vértes András elmondta: a GKI a vártnál kedvezőbb második negyedévi növekedés alapján 2018-ra 9 százalékról 12 százalékra emelte idei beruházási előrejelzését.
Kifejtette: 2018-ban nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű, nyolc százalék körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re elsősorban a minimálbér dinamikájának lassulása miatt az ideinek kevesebb, mint a felére csökken. Így a már hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5 százalékkal idén érheti el a csúcspontját, majd jövőre mintegy 1 százalékponttal mérséklődik.
Strukturális feszültség
A foglalkoztattak száma 2018-ban és 2019-ben is lassuló dinamikával, idén 1 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal nő. Az állami szférában létszámleépítés kezdődik. Mint mondta: továbbra is jelentős strukturális feszültség van a munkaerő-kereslet és -kínálat között, a munkanélküliségi ráta 2018-ban éves átlagban 3,5 százalék közelébe csökken, s 2019-ben is hasonló mértékű lesz.
Az infláció 2018-19-ben gyorsul a GKI prognózisa szerint, az idei év végén 3,5 százalék körül várható, éves átlagban 3 százalékos lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)feltehetőleg 2018-19 fordulóján kényszerül először meglépni a kamatfolyosó feljebb csúsztatását, majd 2019 folyamán az alapkamat emelését is. Az alapkamat 2018 végén még változatlanul 0,9 százalék marad, 2019 végén viszont már 1,5 százalék lehet, miközben az árfolyam tovább gyengül, idén éves átlagban 320 forint, jövőre 325-330 forint is lehet egy euró.
Gyorsul a világgazdasági dinamika
Elmondta: a külső finanszírozási képesség (a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az EU-támogatások nyomán 2018-ban várhatóan hatmilliárd euró, 2019-ben 6,5 milliárd lesz, ami a GDP 4,7, illetve öt százalékának felel meg.
A GKI elnöke a világgazdaság várható tendenciáiról kifejtette: a világgazdasági dinamika 2018-19-ben tavalyhoz képest kissé gyorsul, de növekvő kockázatok közepette. Rámutatott: az egyik fő globális kockázatot az amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája jelenti, ennek következtében jelentős a protekcionizmus terjedésének, a kereskedelmi háború eszkalálódásának veszélye.
